Geológiai-lemeztektonikai értelemben az óceánok egy szabályos fejlődési pályát járnak be. Kialakulásuk a lemezszegélyek divergenciájával veszi kezdetét. Az ennek során létrejövő óceánközepi hasadékok mentén távolodik egymástól a két kőzetlemez, lassan kialakítva az óceán medencéjét. A későbbiek során a kőzetlemezek mozgása megváltozhat, az óceáni lemez egyéb (óceáni vagy szárazföldi lemez) alá bukhat, megkezdve az óceán medencéjének lassú felemésztődését, végül az óceán teljesen be is zárulhat. Mindezek alapján az óceánok fejlődési sora:
- embrionális óceán (rift): pl. Bajkál,
- fiatal: Vörös-tenger (Afrika és az Arab-félsziget távolodása)
- érett: Atlanti-óceán
- hanyatló: Csendes-óceán
- elhaló: Földközi-tenger (valamikor Thetys-óceán)
- végső (halott): Himalája (Eurázsia és Hindusztánia találkozása révén)